Tapasztalatom szerint teljesen mindegy, hogy 5 kg vagy 50 kg felesleges súlyt cipelünk magunkon – amikor eljön a pillanat, hogy meg akarunk szabadulni tőle, egyformán nehéznek tűnik.
Az én utam
Rajtam borzalmas súlyfelesleg alakult ki, mert egy műtét-sorozatot követően hormontartalmú gyógyszereket kellett szednem. A kilók úgy szaladtak fel rám, mint egy fürge macska a fára, ha kergetik: pénteken este kimostam a blúzomat, amiben dolgozni voltam, és hétfőn már nem jött fel a karomra…
Egy darabig persze mentegettem magam: hiszen mindez a gyógyszer miatt van! Ráadásul könnyen is ment ez az önámítás, mert napi nagyjából 2000 kalóriát ettem, ami bizony nem okozhat ilyen mértékű elhízást.
Aztán egy napon megszületett az elhatározás: irány a konditerem! Segítséget kaptam egy személyes edzésterv összeállításához, és az étkezésemet is átalakítottam: cukor csak a kávéba, kenyér cska teljes kiőrlésű, az is kevés, nasinak joghurt vagy gyümölcs.
Heti három-négyszer 1 órás edzéssel és az új ételekkel négy hónap alatt pontosan semmit sem fogytam.
Ekkor fordultam Pados professzor úrhoz Budapesten, a Szent Imre kórházban, aki egy hétre befektetett az osztályára, és 700 kalóriás diétát előírva, tornával és oktatófilmek nézésével, dietetikus jó tanácsait hallgatva eltelt egy hét. Közben vizsgáltak, vízhajtókat kaptam, és le is ment egyetlen kilogramm. Egy hónap múlva ismét bent feküdtem a kórházban egy hetet, ekkor már semmit sem fogytam. Az orvos azt mondta, folytassam a diétát, és anélkül elengedett, hogy jobban utánajártunk volna, lehet-e valami szervi bajom?
Ekkor a háziorvosunkat kerestem fel. Ő már egy gyógyszert is adott, amitől tényleg nem volt étvágyam, és a rendszeres mozgásmennyiséget is megbeszéltük, amit be is tartottam. Három hónap alatt sikerült négy kilót leadnom, ami szépen vissza is jött a gyógyszer elhagyásával.
Időközben mindenféle diétát, diétás italokat kipróbáltam. Nem működtek, mert a legtöbb annyira pocsék volt, hogy meg se bírtam inni.
Az áttörés
A kezem ügyébe került egy meditáció, amiről azt olvastam, hogy segít a fogyásban. Az előadóját nem ismerem, a neten kering a felvétel, és már senki nem említi a készítőjét. Belehallgattam: dadog, makog, rossz a felvétel minősége… valami mégis azt súgta, hogy hallgassam végig.
Egyszer hallgattam meg, és azon a héten fogytam két kilót.
A következőn is kettőt, a harmadikon egyet….
12 hónap altt 24 kg-tól szabadultam meg.
Egyetlen egyszer hallgattam meg a meditációt, majd készítettem egy Varázsbabát a fogyásom elősegítésére. Az elért súlyt 5 hónapig tartottam, és most újra fogyni kezdtem…
Ami még fontos, vagyis inkább:
AMI IGAZÁN FONTOS
Amikor a sikeremről beszélünk, nem szabad figyelmen hagyni a következőket:
1. A siker fejben dől el!
Az én példám is bizonyítja, hogy amíg fogyókúráztam, de valójában azt gondoltam, hogy úgysem fogok lefogyni, addig valóban nem mozdult a mérleg, bármit is tettem! Amint elhittem, hogy mostantól minden, de minden azt szolgálja, hogy csökkenjen a súlyom, úgy is lett.
2. Nem alkalmaztam a pozitív gondolkodásmódot
Félretettem azt a gyakorlatot, hogy ideális súllyal lássam magam. Felesleges volt tovább kísérleteznem vele. Nem csak azért, mert egy kicsit sem vált be, hanem azért is, mert már nem a fogyás volt a célom, hanem… Hanem az, hogy figyeljek önmagamra.
3. Cseppet sem érdekelt tovább semmilyen fogyókúra, sőt, maga a fogyás sem
A varázslat végrehajtása levette rólam a terhet: már nem nekem kellett lefogynom, csak várnom kellett, hogy hasson a mágia. Felszabadult így némi időm, mert már nem olvastam többet sem siker-, sem kudarc-sztorikat a fogyásról, hanem valami másba vágtam: elkezdtem figyelni a karcsú embereket!
Megfigyeltem, hogy ők bármit megehetnek, amit megkívánnak, mégsem híznak. Ugyanakkor ritkán teszik, hogy bármit megkívánjanak – és a megoldást részben ebben láttam. Számukra az étel szükséges, de csak akkor, amikor valóban éhesek. Nem rendszeresen, valamiféle időbeosztás szerint esznek, hanem akkor kezdenek el ételt keresni, amikor szükséges. Például én megfőztem az ebédet és ettem. A karcsú barátnőmnek valamikor a délután vége felé jut eszébe, hogy éhes, és akkor kezd el gondolkodni azon, mit főzzön, mit egyen? Én persze amint kész volt az étel, ettem, még ha keveset is, és már a vacsoránál tartottam, mire ő megebédelt… Egy-egy étkezést bátran kihagy…
Azt is megfigyeltem, hogy ő egy szendvicset hoz dolgozni, míg én kettőt. Egyikünk sem lakik teljesen jól egy zsemlével, de a második már sok. Ám régen én inkább megettem a másodikat is, hogy “ne kelljen kidobni”.
A karcsú ismerőseim bármennyi ételt képesek otthagyni, ha úgy érzik, jóllaktak. nem zavarja őket, hogy a maradékot kidobjuk…
Ritkán beszélnek receptekről, főzésről. Az étkezés cseppet sem központi kérdés náluk.
4. Új ízeket szerettem meg, új szokásaim lettek
Azért a sokféle fogyókúra nem volt hiábavaló, hiszen addig különös ízeket szerettem meg, új étkezési szokásokat vettem fel. Például:
- a LEVEL diétának köszönhetően egy-két szem narancs vagy mandarin tökéletes reggeli lett számomra. (A hozzá ajánlott pirítóst nem kívánom, ezért nem szoktam mellé enni semmit.);
- annyira megszerettem a gyümölcsöket, hogy ma már rossz, ha egy nap egy étkezésre nem tudok gyümölcsöt fogyasztani, sőt, legszivesebben reggelire és mindenféle nasi helyett gyümölcsöt választok;
- eszem néha kenyeret, pékárút, de néha egy hét is eltelik kenyér fogyasztása nélkül. (Régen ez azért elképzelhetetlen volt.);
- sok folyadékot iszom, 4-5 litert is olykor egy nap alatt;
- köret nélkül, egy kis salátával, uborkával vagy céklával eszem a natúr húst, rántott húst – de ha kívánom, akkor eszem hozzá köretet is (ez fontos! nem erőltetem, ahogy jólesik);
- simán meghagyok a tányéron ételt, akár fél adagról, akár egy-két falatról legyen szó. Annyit eszem, amivel jóllakom;
- ha édességet kívánok, elég egy gyümölcsös joghurt vagy egy túró rudi is. (Persze, eszem csokit is. Csak nem rendszeresen, hanem amikor megkívánom.)
5. Megfigyeltem magam
Elkezdtem odafigyelni, mit jelez a szervezetem? Tényleg éhes vagyok? tényleg azt az ételt kívánom? Jól esne egy kis testmozgás?
A megfigyelés után cselekedni kezdtem, és ha kellett, változtattam a tervezett ételen, ha meg úgy kívántam, sétálni vagy mozogni kezdtem. És így élek ma is….
Összegzésül
Az én “antifogyókúrám” lényege, hogy a Varázsbabán végrehajtott bűbájjal eldöntöttem, hogy karcsú és fitt leszek, tele egészséges szokással, amitől a legjobb formában érzem magam. Utána már csak annyi a dolgom, hogy ne akadályozzam magam ennek elérésében. Élvezzem az ételt, élvezzem az életet, és szeressem magam annyira, hogy a legjobbat adjam önmagamnak. Mert az a szervezet, amelyet kényeztetnek, nem fog mértéktelenül zsírt raktározni, attól rettegve, hogy egyszer megint nélkülöznie kell.
Ha Te is szeretnél Karcsúsító Varázsbabát, kattints ide >>>>>>>>>>>
Ha érdekel a meditációt, aminek a meghallgatása után fogyni kezdtem, akkor csatlakozz a Varázsnőcik Titkos Klubjához, mert ott meg fogom osztani az érdeklődőkkel! Itt csatlakozhatsz>>>>>>>>>>>
Azt üzenem magamnak, hogy ne csak sodródjak az árral, merjek szembe szállni dolgokkal, még ha nehéz is, de nem kell mindenbe bele egyezni mint egy akarat nélküli báb, nem kellett volna férjhez menni ha tudtam, hogy nem szeretem, és ezt sikerült még egyszer ugyan úgy megisméteni
az dúrva:(